Sv�dorsz�gr�l, amiket �rdemes tudni. A r�vid tagol�sok, a h�zi dolgozatom �sszefoglal�ja, melyet lentebb teljes eg�sz�ben megtekinthettek. F�k�pp onnan �rtam ki ide a dolgokat, csak r�videbben, �rthet�bben. A v�rosokr�l k�pett, �s m�g egy�b �rdekess�geket pl. a sv�d himnuszt - sv�d�l �s magyarul is . a h�zi dolgozatomban tal�lj�tok.

- Saj�t "project" Sv�dorsz�gr�l, ( h�zi dolgozat )

Sv�dorsz�ghoz kapcsol�d� linkek:

BH - Sv�dorsz�g gondolata Budapestr�l

Alapok:

- Sv�d z�szl�

- F�v�rosa, nagyobb v�rosai
Stockholm, 1419-t�l Sv�dorsz�g f�v�rosa. N�pess�g: 818,603 2
G�teborg N�pess�g: 500,181 3
Malm� N�pess�g: 276,244 4

- Stockholm
Sv�dorsz�g legnagyobb �s egyben f�v�rosa. 2004-ben 761 721 lelket sz�moltak �ssze, m�g a k�lv�rosokkal egy�tt: 1 695 946. Stockholm 14 szigetre �p�lt, 54 h�d k�ti �ssze a v�rost.

- Statisztik�k, sz�madatok
Sv�do. ter�lete :450 000 n�gyzetkm. Nugyta-Eur�pa 3. legnyagobb orsz�ga.
Lakosainak sz�ma: kb. 9 milli�
Erd�: 53%
Hegyvid�k: 17%
Megm�velt ter�let: 8%
Tavak, foly�k: 9%
V�rhat� �lettartam: f�rfiak:77 �v, n�k: 82
Vall�s: 82% evang�likus

- Hivatalos nyelv
Sv�d term�szetesen - hivatalosan csak 2009 j�lius 1-t�l-, de emellett szinte minden sv�d tud angolul, �s  a szomsz�dos orsz�gok nyelvein. Ezeken k�v�l m�g:sz�mi, lapp, jiddis, me�nkilei ( tornedalen-i finn ) - mind hasonl�t a sv�d nyelvre illetve a szomsz�dos orsz�gok nyelveire, de szinte mindenhol meg�rik k�l�nb�z� nyelveken is egym�st, ennyire hasonl�. A sv�d nyelvet Finnorsz�gban is hivatalosnak mondt�k ki.

- �ghajlata
Sv�dorsz�g leg�szakibb, sarkk�r�n t�lra ny�l� r�sz�n t�len nem kell fel a nap, m�g ny�ron 24 �r�ban f�nyess�g van. . �ltal�noss�gban Sv�dorsz�g nagy r�sz�n t�len 1 �r�ra max. 2 �r�t s�t a nap, ny�ron 16 �r�kat is. Janu�rban 0�C �s -16�C k�z�tt van a h�m�rs�klet. J�liusban +16-18�C fok van Sv�do. d�lebbi r�szein, de hegyes t�jain ilyenkor is +10�C alatt van a h�m�rs�klet.

- Gazdas�ga
Sv�dorsz�g nagyon fejlett,gazdag orsz�g. �zsak-Eur�pa legfejlettebb orsz�ga, a Vil�gggazdas�gi F�rum 2009-2010-es list�ja szerint a vil�gon a 4. legversenyk�pesebb orsz�g. F�k�pp cs�cstechnol�gi�val, kereskedelemmel, szolg�ltat�sokkal rendelkezik/foglalkozik.

- Mez�gazdas�ga
El�nytelen terepviszonyok ellen�re is fejlett. Legfontosabb �gazata a szarvasmarha teny�szt�s, h�s-�s tej-gazd�lkod�s. D�lebben �s a k�z�ps� ter�leteken �szi b�z�t, zabot, cukorr�p�t, burgony�t termesztenek.

- Term�szeti adotts�gai
Kiv�l� vas�rc b�ny�szata van, mely nagyon h�res, az egyik legjobb min�s�g� a vil�gon. Fa ipara is n�pszer� a sok feny� �s lombhullat� f�nak k�sz�nhet�en. Foly�it hat�konyan felhaszn�lja,�rt�kes�ti.

- Ipara
F�k�pp a d�li r�sz�n fekv� nagyobb v�rosokban vannak az ipari k�zpontjai. Hagyom�nyos �gazatai k�z� tartozik a vaskoh�szat, ( a vil�g legjobb min�s�g� ac�ljait termeli ), faipar, ( vil�gh�r� �gazata a gyufagy�rt�s, �s egyike a legnagyobb pap�rgy�rt�snak ). G�pipar, haj�k-g�pkocsik - itt hasznos�tj�k az ac�lt -.

- Sportok
Sv�dorsz�gb�l indult ki az a tornarendszer, amely a mai eg�sz tornaoktat�s alapj�t teszi ki, ( 1. Sv�d torna ) m�g ma is nemzeti t�megsport. Az atl�tika is fontos szerepet j�tszik Sv�do.-ban, Eur�pa legjobbajai k�z� tartoznak. Az �sz�s t�bbsz�r�s vil�grekorderei is sv�dek, Borg fiv�rek �s Trolie. �ttus�ban is 5 olimpiai bajnoks�got nyertek a sv�d versenyz�k. Birkoz�i, c�ll�v�i mindenkor a vil�g legjobbjai k�z� tartoztak. A teszi is igen n�pszer� sport, Guszt�v kir�ly tette n�pszer�v� aki maga is kiv�l� versenyj�t�kos. Sv�dorsz�g a 101 gy�zelm�vel a 4. helyet foglalja el  az olimpiai ranglist�n.

- Saj�t "project" Sv�dorsz�gr�l, ( h�zi dolgozat )